A porkohászati ​​csapágyak fémporból és egyéb súrlódásgátló anyagokból készülnek, préselve, szinterezve, formázva és olajjal impregnálva.Porózus szerkezetűek.Forró olajba áztatás után a pórusokat kenőolajjal töltik ki.A szívóhatás és a súrlódó melegítés hatására a fém és az olaj hevítéssel kitágul, kinyomja az olajat a pórusokból, majd a súrlódó felület kenőanyagként működik.A csapágy lehűlése után az olaj visszaszívódik a pórusokba.

A porkohászati ​​csapágyakat olajcsapágyaknak is nevezik.Amikor az olajos csapágyak nem működő állapotban vannak, a kenőanyag kitölti a pórusait.Működés közben a tengely forgása a súrlódás miatt hőt termel, a csapágypersely hőtágulása pedig csökkenti a pórusokat.Ezért a kenőanyag túlcsordul és belép a csapágyrésbe.Amikor a tengely leáll, a csapágyhéj lehűl, a pórusok helyreállnak, és a kenőolaj visszaszívódik a pórusokba.Bár az olajos csapágyak teljes olajfilmet alkothatnak, a legtöbb esetben az ilyen csapágyak kevert súrlódási állapotban vannak, és nem teljes olajfilmből állnak.

A porkohászati ​​csapágyak alacsony költséggel, rezgéselnyelő képességgel, alacsony zajszinttel rendelkeznek, és hosszú munkaidő alatt nem kell kenőolajat hozzáadni.Különösen alkalmasak olyan munkakörnyezetekben, ahol nem könnyű kenni, vagy ahol az olaj szennyeződést okoz.A porozitás az olajcsapágyak fontos paramétere.A nagy sebességgel és kis terhelés mellett működő olajos csapágyak magas olajtartalmat és nagy porozitást igényelnek;Az alacsony fordulatszámon és nagy terhelésen működő olajcsapágyak nagy szilárdságot és alacsony porozitást igényelnek.

Ezt a csapágyat a 20. század elején találták fel.Széles körben használják alacsony gyártási költsége és kényelmes használata miatt.Mára a különféle ipari termékek, például autók, háztartási gépek, audio berendezések, irodai berendezések, mezőgazdasági gépek, precíziós gépek stb. nélkülözhetetlen fejlesztésévé vált. Alapvető része a.